Mindennapi élet óvodánkban
A nap ritmusa
A Waldorf óvoda vegyes életkorú, 3-7 éves korcsoport. Ebből adódóan minden gyermek másutt tart a fejlődésben, képességeik így nem egyformán alakulnak. A kisebbek számára önmaguk és a felnőtt között kitűnő közvetítőként szolgálnak a nagyobb gyerekek, akik már jól ismerik a csoport szokásait, ritmusát, napirendjét, amelyeket természetes módon hagyományoznak át az utánzás révén.
A kisgyerek saját testi ritmusa csak lassan alakul ki. A Waldorf óvodapedagógia és egyben a mi óvodánk is ezt a folyamatot úgy támogatja, hogy a gyerek életét mindig ismétlődő és rendszeresen visszatérő időbeosztással tagolja. Óvodánk tudatosan él a ritmikus ismétlés én- erősítő, szorongásoldó hatásával, amelyek visszatérnek a témakörökben, tevékenységekben, művészeti foglalkozásokban, napi munkákban, mesékben, verses-dalos ritmikus játékokban, évi, havi, heti, napi ritmusokban, így harmonizálják a gyerekek életét.
A napirend összeállításának fő szempontjai:
· olyan rendszer alakuljon ki, hogy minden gyermek részt tudjon venni a csoport éltében (az óvodai napnak közös kezdése és befejezése legyen)
· váltakozva következzenek a rövidebb időtartalmú óvónő által vezetett tevékenységek és a hosszabb szabadon választott tevékenységek (pl: játék)
· minden nap maradjon azonos felépítésű, a rendszerességet biztosítva, de tartalma változatosan térjen vissza a napi, heti, havi, évi ritmusnak megfelelően;
Óvodánk napirendje
7:00 Az óvoda nyitva van, az óvónő várja a gyerekeket. Fontos, hogy 8 órára minden gyerek
megérkezzen, mert így lesz elég ideje (legalább másfél óra )a szabad játékra, amely a
kisgyermekek legfőbb tanulási tevékenysége.
7:00 – 9:30 szabad játék, művészeti tevékenység, rendrakás;
Szabad játék
A gyerekek szabad játékakiemelt fontosságú óvodánkban. Játékuk során rendelkezésükre állnak a bútorok, paravánok, babakonyha, babák, állatfigurák, korona, sok textil és természetes anyagok: termések, farönkök, stb. A gyerekek úgy alkalmazzák ezeket a játékszereket, ahogyan szükségük van rá, hogy játékvilágukat megteremtsék. A legfontosabb, hogy ne kapjanak „kész” dolgokat, hanem saját belső erejükből teremtsék meg a játékot. A mai ipari termelés természetéből adódik, hogy csupa teljesen kész holmit gyárt, amit azonnal rendeltetésszerűen lehet és kell használni, (sőt egyre gyakrabban a gyerek helyett játszik a játék)így a gyerekek hamar megunják ezeket a játékokat és a fantáziájuk ezáltal beszűkül. Tárgyi feltételek területén a Waldorf óvodapedagógia szükségesnek tartja a rendkívül tudatos választást. A bútorok fából megmunkáltak, átrendezhetőek. A játékok szintén természetes alapanyagúak és főként a szülők, valamint az óvónő kezeinek munkái, például: varrott babák, hozzá varrott vagy kötött ruhácskák, kötött állatok, cserépedények stb.
A gyerekek szabad játékát nem irányítjuk, tevékenységükbe nem avatkozunk bele, de törekszünk arra, hogy a konfliktushelyzetek előjeleit észrevegyük. Ilyenkor tapintatosan belépünk a gyerekek játékvilágába szereplőként, továbbsegítjük azt, majd kilépünk újra, mintha ott se lettünk volna. A gyerekek maguk oldják és találják meg a problémáik megoldását, mi esetleg csak segítjük ezt.
Művészeti tevékenység
A szabad játék ideje alatt előkészítjük a hét ritmusához igazodó művészeti tevékenységet.(rajzolás, festés formázás) Mindegyik a hét adott napjához kötődik. A gyerekek a játékból kilépve részt vehetnek ebben, de a részvétel nem kötelező. Ezt gondos előkészítő munkánk előzi meg, hogy minden egy jól kialakult szokásrendszerben, gördülékenyen történhessen, különösebb magyarázatok nélkül. A tevékenységekhez nem adunk témát, a gyerekek saját élményeiket, hangulatukat vihetik bele alkotásukba. Nem a kész „mű”, hanem az odáig vezető út a fontos.
Napi tevékenység, Rendrakás
Ebben az életszakaszban a gyerek olyan, mint egy érzékszerv. Mindent az érzékszervein keresztül él meg, és önkéntelenül mindent utánoz, amit a felnőtt csinál Ezért törekszünk arra,hogy minden cselekedetünk példamutató legyen a gyerekek számára, melyeket szabad akaratukból eredően utánozhatnak, így a napi tevékenység munkáiból is kivehetik a részüket. A rendrakást és takarítást a gyerekekkel együtt végezzük. Mindennapos tevékenységeinket, gyakran kíséri ének, Bizonyos helyzetekhez szokásként (pl.: rendrakás) vagy a szertartás részeként (pl.: mesénél, étkezéseknél, reggeli körben, búcsúzáskor) kapcsolódik ének vagy vers.
9:30 – 10:00 reggeli kör, ritmikus játék, reggeli;
Reggeli kör, Ritmikus játék
A reggeli kör verses, dalos mozgás, amellyel köszöntjük egymást, megbeszéljük kivel mi történt, ki hiányzik a körből és mit tudunk a hiányzás okáról, majd ezt követi a ritmikus játék, mely szintén egy verses, dalos ritmikus mozgás, amely a gyerekek közvetlen utánzóképességére épül. A gyerekek bizalommal követik a mozdulatainkat annak ellenére, hogy tudnák a célját. Különböző mozgással kísérve mondókákat, verseket, dalokat, körjátékokat játszunk el, mindig az évszakhoz és az aktuális ünnephez igazodva. Egy-egy ritmikus játék legalább két hétig naponta ismétlődik. A gyerekek saját test- és térérzékelésének elmélyítésében, a ritmusos mozgás átélésében, a mozgásformák harmonizálásában jelentős szerepet játszik a mindennapos ritmikus mozgás.
Reggeli
Reggelinket gyertyát gyújtva, asztali áldást mondva közösen kezdjük és a végén az étel megköszönésével fejezzük be. Ételeinket a hét napjaihoz kötődő gabonafajtákból készítjük. Ez általában kása jellegű étel, olykor müzli vagy saláta.
10:00 – 11:30 szabad játék az udvaron
Szabad játék az udvaron
A kinti szabad játék szintén fontos része óvodai életünknek. A gyerekek edzettségét, ellenálló képességét is fokozzuk a mindennapi udvari játékkal. Esőben, szélben, hidegben is kimegyünk a gyerekekkel, ha csak nincs szélsőségesen rossz idő. Kint is a fantáziájukat felhasználva készítenek maguknak játékot: farönkökből építenek házat, autót, vagy különböző labda és fogócska játékokat találnak ki.. Szívesen játszanak a homokozóban, kedvencük a famászás és a hintázás.
11:30 – 12:00 Mese
Mese
Az óvodai nap közös, szertartásos eseménye a mese. A mesekörnek minden gyermek egyformán résztvevője. A mese mindig az aktuális évszakhoz, ünnepkörhöz kapcsolódik. Hosszabb időn keresztül egy-két hétig meséljük ugyanazt a mesét. A mese egy lélekben lejátszódó történés, én erősítő. Az ismétlés nem teszi unalmassá a mesét, hanem elmélyíti az azonosulást és a megértést. A mese belső képként jelenik meg a gyerekekben. Az érdeklődésük és biztonságérzetük nő, s örülnek, ha tudják mi fog következni a mesében. A mese végén egymás kezét fogva dallal búcsúzunk el egymástól. Ez a nap délelőtti részének lezárása.
12:00 – 12:30 Ebédelés
Ebédelés
Szintén közösen asztali áldással kezdünk az étkezéshez és az étel megköszönésével fejezzük be.
12:30 – 15:00 Pihenés
A közösségi élet ( a játék, a tevékenységek, az alkalmazkodás szükségessége )kifárasztja a gyerekeket. A délelőtt után minden gyereknek pihenőre van szüksége, hogy a történteket feldolgozhassa magában. Ennek legkívánatosabb színtere a nyugodt otthoni légkör lenne. Sajnos a mai társadalmi helyzet miatt sok szülő kényszerül arra, hogy gyermeke a délutánt is az óvodában töltse el.
Ebéd után hazamennek azok a gyerekek, akik otthon töltik a délutánt. A többiekkel készülődünk délutáni pihenésre. Ebéd utáni tisztálkodást, fogmosást követően a csoportszobában mindenki pizsamára öltözik és elfoglalja a pihenőhelyét.
Pihenés
A gondozás, az érzelmi biztonságot adja a gyerekeknek. Halk altatódallal és simogatással szenderülnek el a gyerekek. Fontosnak tartjuk a mindennapi délutáni pihenőt, mivel észrevehetően elfáradnak délutánra a gyerekek.
15:00 – 15:30 uzsonna
Uzsonna
Az uzsonnánkat is közösen fogyasztjuk el, melyet asztali áldás előzi meg és az étel megköszönésével végződik.
15:30 – 17:00 Szabad játék, hazabocsátás;
Szabad játék, hazabocsátás
Jó időben kint az udvaron, rossz időben és télen, ha hamar sötétedik, bent a csoportszobában játszanak a gyerekek. Délután is van kézműves tevékenység, alkotási lehetőség, melyet az óvónő vezet.
| < Előző |
|---|
